2008. július 16., szerda

A névadó Árpád-házi Szent László királyunk

Ez egy történelmi tárgyú lap a hivatkozásokat áírányítja a wikipedia.hu-ra.

I. Szent László - 1077-1095

I.Szent László király
Magyarország királya
Szent László szobra a Nemzeti Történeti Emlékparkban
Uralkodott 1077-1095
Megkoronázták Vitatott. 1077. áprilisábanmájusában Székesfehérvárott (alsó korona; VII. (Dukasz) Mihály bizánci koronájával), majd 1081-ben (a Salamontól visszakapott felső, pápai koronával).
Született 1048 előtt
?
Elhunyt 1095. július 29.
A cseh határon halt meg.
Nyughelye Előbb Somogyvár, Szent Egyed-kolostor, majd 1106-ban Várad
Elődje I. Géza
Utóda Könyves Kálmán
Felesége Adelheid, Rheinfeldi Rudolf sváb herceg, német-római ellenkirály lánya
Gyermekei *Piroska (Szent Irén) – II. Komnénosz János bizánci császár felesége;
  • Ismeretlen nevű lány;
  • Ismeretlen nevű lány – Jaroszláv orosz herceg felesége
Dinasztia Árpád-ház
Apja I. Béla
Anyja Richeza lengyel hercegnő

I. (Szent) László (Lengyelország, 1048 (előtt) – valahol a cseh határvidéken, 1095. július 19.) Árpád-házi magyar király.

Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő, egy gyermeke született: Piroska (Priske), későbbi bizánci császárné.

Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni kűzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, a mogyoródi csata után, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót herceggé nevezte ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá.

Feltételezések szerint kétszer is megkoronázták: először a görög koronával, majd 1081-ben, mikor Salamontól visszakerültek a magyar koronázási jelvények. Azonban legendák szerint elképzelhető, hogy meg sem koronáztatta magát, mivel „égi koronára vágyott”.

Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

  • 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított a régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt.

Tartalomjegyzék

Kronológia

  • 1048 – Hazatér Lengyelországból.
  • 1077 – Trónra kerül, kibocsátja III. törvénykönyvének első részét.
  • 1081 – Salamon lemond jogairól, visszaadja a koronázási jelvényeket.
  • 1082 – Elfogatja, és bezáratja Salamont.
  • 1083 – Az első magyarországi szentek avatása, ennek kapcsán szabadon bocsátja Salamont.
  • 1085 – Visszaveri az országra támadó kunokat. Ezzel kapcsolatos a Szent László-legenda.
  • 1091 – Bevonul Horvátországba, és Álmos herceget teszi meg horvát királlyá. Az országba betörő kunokat Temesnél és Orsovánál megveri.

- Megalapítja a somogyvári apátságot.

  • 1092 – Kibocsátja I. törvénykönyvét, amely a Szabolcsi zsinat határozatainak gyűjteménye.
  • 1093 – Lengyelországi hadjárat Ulászló Hermann fejedelem támogatására.
  • 1094 – Hazahívja, és utódjául jelöli Könyves Kálmánt. Megalapítja a zágrábi püspökséget.
  • 1095 – Hadjáratot vezet a cseh király ellen. Ennek során megbetegszik és meghal.

Szent László székesfehérvári szobra

Szent László székesfehérvári szobra

A Szent László által alapított somogyvári Szent Egyed apátság és templom feltárása

A Szent László által alapított somogyvári Szent Egyed apátság és templom feltárása

Emlékeze

Szobrok

  • Két szobor is őrzi Szent László király emlékét Nagyváradon: az egyik a római katolikus székesegyház bejárata előtt áll, Szent LÁSZLÓ teljesalakú érc szobra (Tóth István budapesti szobrász alkotása), a másik a Herma-mellszobor, amit a székesegyházban őriznek, a koponyaereklyével együtt(Link Fülöp bp. ötvösművész alkotása). Mindkét művet 1892-készítették.
  • Szent László Hermát őriznek még a győri bazilikában is.
  • Nagyváradon 1892-ben dr. Schlauh Lőrinc - akkori váradi bíboros - Link Fülöpöt, budapesti ötvösművészt kéri meg, hogy készítessen el egy csodás mellszobrot, hermát Szent László Királyról. A herma el is készül, a mai napig a váradi római katolikus székesegyházban őrzik, de a hermában őrzik azt a kis ereklyetartót is, amely tartalmazza László király koponyacsontjának egy darabját.
  • Nagyváradon minden évben nagy ünnepséget, körmenetet tartanak a Hermával, melyre mindig sok zarándok, turista érkezik, megemlékezvén I. Szent László királyról. Az ünnep mindig a Húsvét utáni ötödik vasárnap van a székesegyházban.
  • Berettyószéplakon a római katolikus templomban található egy Szent László szobor, amely feltehetőleg Szenessy László műve, és a XX. század első felében készült.

Legendák, mondák

1. A szent király nem csak életében, hanem más mondák szerint halála után is segítette szeretett népét. László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek elkeseredett vezére a néhai lovagkirályhoz fordult segítségért; és a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg. A fejét aranykorona ékesítette, a kezében bárdot tartott, így vágtatott a tatárokkal szembe.

2.Ének Szent László kerályról-részlet

Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarországnak édes oltalma,
szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
csillagok között fényességes csillag.
Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,
Te szent léleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.

3. A szent kiály életét számos legenda örökítette meg. Ez a legendakör az egyetlen, ami magyar eredetűként templomainkban a mai napig fennmaradt szerte a középkori Magyarország területén. A legfrissebben feltárt erdélyi, homoródkarácsonyfalvi freskóképek páratlan épségben és csodaszép szinekkel vészelték át az elmúlt több mint ötszáz esztendőt. Megtekinthető a http://www.homorodkaracsonyfalva.eu/ honlapon, valamint frekókról készített Magyar Televizió Múlt-kor c. adása itt: http://www.youtube.com/watch?v=mwH6F3TZmgk

A védőszent

A Baranya megyében található község - templomának védőszentje után a Szentlászló nevet viseli. Szekszárdon Szent László-napi búcsúk hagyományát teremtették meg a város védőszentjének tiszteletére.

A magyarországi Szentlászló nevű települések létrehozták a Szentlászló Szövetséget.

2002. június 8-án Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozójára került sor a közép-zalai Zalaszentlászlón, tíz község – köztük erdélyiek és horvátországiak vett részvételével.

A Kárpát-medencében több olyan település található,amelynek a neve Szentlászló emlékezét őrzi:

A Kárpát-medencében összesen 48 település őrzi nevében vagy templomát díszítő freskójával, szobrával, oltárképével Szent László emlékét, mint például Abrudbánya, Verespatak, Zalatna, Magyarigen, Gyulafehérvár, Bögöz, Agyagfalva, Székelyderzs, Sajószentkirály. 2000-ben a Magyarok Székelyföldi Társasága kezdeményezte a Lármafa-találkozók megszervezését az említett emlékhelyeken, mellyel a szórványban élő magyarok helyzetére kívánják felhívni a közvélemény figyelmét. Eredetileg a hegytetőkre emelt lármafákkal a tatárbetörések idején a székelyek jelezték a veszélyt egymásnak.

Tordaszentlászló környékén nagy mennyiségben található a szentlászlópénz, ami ami nem más, mint megkövesedett nummulites kagylók. A legenda szerint Szent László imája következtében kővé változott aranypénzek.

Külső hivatkozások

Nincsenek megjegyzések: