Laslovo 1991-2008

.

.

Unusual Stories - Eduardo

.
Különös történetek - Eduardo

Unusual Stories - Eduardo

Eduardo Rozsa Flores is a journalist who became a soldier. He was born in Bolivia from a Hungarian father and a Spanish mother. He arrived to the South Slav war as the Spanish-language correspondent of the BBC; then he decided to join the Croatian side as a volunteer fighter. András Kepes met Eduardo for the first time while the war was in progress in 1997. Now they want to find out if peace can exist after such a war.

Fipatel

Hungary

Director : András Kepes
Writer : András Kepes
Camera : László Reich, László Vecsernyés
Sound : Ferenc Császár, Gergô Somogyvári
Editing : Béla Bagota, Tamás Breitner

Production : MTV Télévision Hongroise,
Szabadság tér 17,
1054 Budapest, Hungary
Fax: +36 1373 4022
E-mail: anita.danyi@mtv.hu

Sales : Krisztina Horváth
MTV Télévision Hongroise,
Szabadság tér 17,
1054 Budapest, Hungary
Fax: +36 1373 4022
E-mail: anita.danyi@mtv.hu

Format: Betacam Digital • 4/3 • PAL. Colour
Running time: 49 mn
Year of production: 2008
.

A pokol maga: magyarokat öltek az erre kényszerített magyarok

.
Tihanyi Tamás

"Csak akkor gondolok a halálra, amikor jelen vagyok másokén" - mondta Szentlászló védője tizennyolc évvel ezelőtt a lövészárokban. Egy olyan évben, amikor Európa bűnére magyarokat öltek erre kényszerített magyarok.

Ha a háborúnak van íze, akkor az a kávénak és a gyomorból lávaként feltörő savnak, a pálinkának és a több napos mosdatlanság sójának az egyvelege. Régen éreztem ezt, de ahogy Eszék után meglátom az aknamező mellett tébláboló tűzszerészeket, úgy lépnek elém az emlékkockák, mint régi ismerősök egy szeretett kocsmában.
A mai Horvátország területén a magyarság már röviddel a honfoglalás után megszállta a Drávaközt, Eszék környékét a Vuka folyótól délre, valamint a Duna mentét Erdődtől Újlakik. Az évszázadok során a magyarság gyorsan beolvasztotta a szláv népességet, és számuk tovább nőtt. Azonban a török előretörés következtében egyre több szerb és horvát menekült Szlavóniába, majd a mohácsi csata után elődeinkkel együtt vándoroltak tovább, észak felé. Szlavóniában csak a mocsarak környékén maradtak magyarok, így például Kórógyon is.

Szentlászlón még ma is sok ház vár felújításra. A szerbek még a köveken is bosszút álltak...

A magyarság az első osztrák katonai összeírás idején még mindig többséget alkotott a Drávaszögben, igaz, ezen sokat változtattak a háborús pusztítások, a járványok és az éhínség. A betelepítések folyamán, a 18. század végére Eszék és Vukovár környékén kialakult a terület hallatlanul vegyes etnikai képe. Később, a kiváló termőföldek csábításának engedve egyre többen érkeztek délről, s mindez ahhoz vezetett, hogy a horvátok és a szerbek többségbe kerültek: 1991-ben a horvátok voltak a legtöbben, de a szerbek létszámban ugyancsak megelőzték a magyarságot. Szlavóniában csak kevés falu, közöttük Kórógy és a később hőssé vált Szentlászló őrizte az ősök nyelvét és kultúráját.
A szentlászlói temetőben kopjafát találok, rajta néhány sor a faluért elesettekre emlékeztet. A templom tornya már szépen fel van újítva, de a munkálatok még nem értek véget Isten házának egyik felén csupaszok a téglák és láthatóak a lövésnyomok. A templom melletti kis tér szomorú látványt nyújt, ott márványtáblán hasonló feliratot olvasok, mint a temetőben, de virág és koszorú nincs sehol. Az elpusztított faluban vagy teljesen lerombolt, vagy új házakat látni. Egy helyen alig hisznek a fülüknek, amikor magyarul köszönök.
- Az államtól kapta a fiam ezt a házat - mondja a magyar férfi, aki egy tető nélküli romhalmaz közepén lapátol.
Szentlászlót vasúti töltés választja el a szerb Palacsától, ahol még ott a vörös csillag egy ház mellett. Utána Kórógyra hajtok, majd tovább, Szilasra, s pontosan ugyanott fordulok meg a kocsival, ahol tizennyolc évvel ezelőtt megállítottak a szerb fegyveresek.
Furcsa nosztalgia ez, de valóban mélyen megható. Azokra gondolok, akik ezt az utat már nem tehetik meg...
...Tizennyolc éve, 1991. július 28-án jártam erre először. Útba ejtettük Béllyén Varga József éttermét. A Dunán át érkező csetnikekről beszélt, akik fejhez szorított fegyverrel kényszerítik a szerbeket a magyarok és a horvátok elleni harcra, a jugoszláv hadsereg bomlófélben lévő állapotáról szólt, a körbeaknázott laktanyákról, amelyekben tizenöt nap szabadságot ígértek mindenkinek, aki lelövi bajtársát szökés közben: megerőszakolt horvát és magyar asszonyokat említett, akik a szerb partizánok áldozatai. A szokásos rémisztgetés, gondoltuk, aztán a híreket hiánytalanul megerősítette az eszéki rádió magyar tudósítója, Krómer József és főnöke, a horvát Slavko Milas.
- Ne menjetek Szentlászlóra és Kórógyra, mert az utak tele vannak orvlövészekkel, akik válogatás nélkül tüzelnek mindenre, ami mozog.
Szentlászló határában a horvát gárda és rendőrség emberei állítottak meg. Alig két kilométerre a szerb Adáról folyamatosan lőtték a szentlászlói határt. A gárdisták sem ajánlották, hogy tovább menjünk Kórógyra, mert közben van Palacsa, tele csetnikkel.
- Tulajdonképpen szerb-horvát háború ez, mindegyik nézi a maga érdekét, de mi magyarok is belesodródtunk - mondta Vecsei János. - Nem volt semmi bajunk egymással, most meg Palacsa és Ada felől is lőnek. Nem tudom mi lesz, a tévében háromféle térképet is mutogatnak. Békét szeretnék, csak békét, tekintet nélkül arra, kik élnek egymás mellett.
Palacsán még füstöltek a friss becsapódások nyomai.
Goran Pavlovics lényegében elcibált a házához, amely kiégett, beomlott. Az ágyakon a takarók úgy hevertek, ahogy a belőlük kiugrott emberek hagyták őket. Az ajtón vérfolt. A ház padlóját borító romok közül Goran egy páncéltörő rakétalövedék hüvelyét húzta elő. A fürdőszobában műanyag pohárban megolvadt fogkefék, a kisebbik szobában gyerekpulóver a földön, a babák szétgurulva. A tévé bezúzva, nyilván karabély tusával vertek oda. Fényképek a földön összetaposva. Az udvaron, a földig rombolt disznóólban még füstölgött az élve elégett disznó. A fűben Goran elégett magnókazettát talált: a sajátját. Kivette a tárat világháborús Thompson géppisztolyából, majd eldobta a Rolling Stones kazettát.

A Szentlászlói temlom - egykor és ma

- Jó viszonyban voltunk a magyarokkal - mondta a polgármester, Szubotics Djordje, s megkért, üdvözöljem Kórógyon komáját, Kántor Jánost. A jugoszláv hadsereg tankjai között jutottunk Kórógyra. A JNA mindig ott avatkozik a harcokba, ahol a csetnikek vesztésre állnak, mondták a horvátok. Az egyik katona akivel szót váltottunk magyar volt, Benedek Róbert, s ha parancsot kapott, magyarra kellett lőnie Kórógyon, Szentlászlón. Szilas már szerb falu: fegyvercsövet toltak az arcunkba, úgy zavartak vissza. Láttam a lövészárkokban a konyakosüvegeket, a szerbek tántorogtak a részegségtől.

Chico A Szentlászlót védő nemzetközi egység parancsnoka volt Eduardo (Chico) Rózsa Flores, aki újságíróként dolgozott a térségben, de fegyvert fogott, mert hitt a horvát honvédő háború igazában. Sok külföldi önkéntes követte a példáját. Harcukról játékfilm készült.

- Úgy körül vagyunk zárva, hogy ha Eszékre akarunk menni, tizennyolc kilométer helyett százat kell megtennünk - mondta Kel József kórógyi polgármester. A pincékben alszunk, egy vagy két órát, félelemben. Ha támadnak, talán egy órát tudunk kitartani, és aztán vége. Nem tudjuk, mit hoz a holnap...
...Én persze most már tudom, mit hozott a holnap. Eduardo barátom elmesélte, aki gárdista volt Szentlászlón.
- Palacsa felől csetnikek bementek Szentlászlóra és lövöldöztek: hogy nem füstölgött a falu, az nem jelent semmit. A horvátok ellentámadásának a nyomait láttátok Palacsán. Az volt az első akciók egyike. Aztán szeptember negyedikén körülzárták a falut, és megkezdődött a pokol. Akkor már bent voltam.
Nyolc óra alatt 453 gránát becsapódását számolta meg.
- A térdemen sérültem, kilenc órán át feküdtem egy árokban. Egy hullával takartam be magam. Mire megtaláltak, a lábam már üszkösödött, le kellett vágni - mondta Jerko, 22 éves horvát rendőr.

A 23 éves korában meghalt Boris Doroghazi, magyar származású gárdista vukári hősi temetőben lévő sírja

Aztán az újságírók is számolni kezdték a veszteségeiket. Először két osztrák fotós esett el, Nikola Vogl és Norbert Werner, őket egy szövetségi vadászbombázó géppuskázta le a ljubjanai repülőtéren, aztán következett a német Egon Scotland, akit agyonlőttek Glina közelében. A háború végére ez a szörnyű számtan már közel járt a százhoz.
A szerbek 1991. június 19-én lőtték először a 748 lakosú Kórógyot, majd szeptember 25-én megérkezett a szerb ultimátum a falu feladására. Aznap 420 asszony, gyerek és idős ember hagyta el a települést. A nehéztüzérségi támadás fokozódása után további 128-an távoztak, mindössze hét öregember maradt ott közöttük Szánki Szekeres János bácsi, akit aztán 1993-ban szerb fegyveresek agyonvertek. Közben megindult a 800 éves Szentlászló támadása is, a falut magyarok, horvátok és a nemzetközi egység önkéntesei védték, majd 152 nap ostrom után az életben maradtak visszavonultak Eszékre.
Ezután Baranya-Szlavónia Szerb Krajina névvel létrejött a szerb közigazgatás, megkezdődött a lakosság üldözése, a terület kifosztása. A gettóban rekedteket rendszeresen kényszermunkára hajtották, mindennaposak voltak a fosztogatások, a kivégzések. Megszüntették a civil közigazgatást, bezárták az iskolákat. A daytoni megállapodást 1995. december 15-én írták alá, majd nem sokkal ezután Horvátország és Szerbia megkötötte az Erdődi Egyezményt, amelynek 14 pontja rögzítette a horvát Baranya, Kelet-Szlavónia és a Nyugat-Szerémség Horvátországhoz történő visszacsatolását.
A magyar határ felé veszem az irányt, mint ahogy az elmúlt 18 év alatt már olyan sokszor. Ahogy haladok, a szélvédőnek csapódó hópelyhek miatt úgy érzem, mintha űrhajóban ülnék, akár, mint Luke Skywalker a Csillagok háborújában... Na tessék, még az űrben is háborúznak.
Legyen már ebből elég.

Vukovár ostroma 1991. augusztus 25-én kezdődött, a várost a horvátok november 18-ig tartották, ekkor a védelem összeomlott a nagy túlerő miatt: a harcok hevességét jól érzékelteti, hogy 8-9 ezer tüzérségi lövedék csapódott be naponta. A védők közül 1642 ember halt meg, 2557-en megsebesültek, 22 ezren pedig elmenekültek. A kelet-szlavóniai Duna-parti kisvárosnál a Jugoszláv Néphadsereg és a csetnik osztagok több, mint 12 ezer katonát, 280 harckocsit és 30 repülőgépet veszítettek. A másik oldalon a védők nem voltak többen 6 ezernél, a civilek heteket töltöttek az óvóhelyeken. A 28 ezer lakásból 17 ezer teljesen elpusztult, de a többi sem maradt épségben. A Vukováron védekező horvát gárdisták parancsnoka fejből ismerte a város alatt húzódó csatornák és barlangok labirintusát. Amint a szerbek jelentős áldozatok árán lépésről lépésre előrenyomultak, a járatokon keresztül egy-egy csapat gárdista mindig mögéjük került és támadott: ezért aztán a szerbek minden nyílást lebetonoztak maguk mögött. A megadás után a túlélő férfiakat fogolytáborokba zárták és többeket megkínoztak, de ők voltak a szerencsésebbek, mert a kórházban még az ágyban fekvő sebesülteket is agyonlőtték.

Képgalériánkat itt megtekinthetik!
.

Hungarian people in the Balkan War - Magyarok a balkáni háborúban

.

Magyarok a balkáni háborúban I-IV.
(Hungarian people in the Balkan War)

A Kapufilm stúdió filmje.

A horvát-szerb összecsapások első vonalában magyar katonák (is) harcoltak egymás ellen (jórészt) magyarok lakta területekért-területeken. Egyrészt - „jugoszláv oldalon - besorozott, erőszakkal elhurcolt, olykor fegyvertelenül a hadműveleti területre küldött ágyútöltelékként, másrészt - horvát egyenruhában - önkéntes, saját elhatározásból lövészárkot választó, szülőföldjükért harcoló katonákként.
Eszék, Vukovár, Kórógy, Szentlászló: a századvég mocskos európai háborújának, abszurd öldöklésének színterei. Nemcsak horvát, szerb vagy bosnyák, de magyar halottakkal is. És túlélőkkel. Akik annyi év hallgatás után most megszólalnak a KAPUFILM Stúdió kamerája előtt.

http://eduardorozsaflores.blogspot.com/2008/12/hungarian-people-in-balkan-war-magyarok.html

Vers a haborubol - Pjesma iz vrijeme rata...

.

Kocsis László (Koco):
GYERMEK

Meg tudom e valaha
Hogy erőd fogyasztottam
És nem hiszem a szót,
Apa

Mostanság a szeretet számomra
Többet jelent
S félve tekintek a virágra
Miért?

Gyermek
Arcod darabkája
A bennem örökké élő mosolyod
Most törik darabokra
Amit érted tehetnék
Oly távoli

Nőjj fel
Légy a gyermekem örökre
S tudd meg, a szeretet létezik
Én veled vagyok
És hiszem hogy az ima érték.

Ha valaha is elválunk
Megint apád leszek
S te gyermekem
Annak is nehéz lenni.
Amikor szebb szót találok
Magam mondom majd meg neked

Bocsáss meg és nőjj fel.

Szentlászló , 18.11.1991.

A szerző a Horvátországi Szentlászló
háborús parancsnoka

DIJETE

Saznam li ikada
da sam potrošio tvoju snagu
neću vjerovati u riječ
tata

Sada ljubav za mene
znači više
bojim se pogledati cvijet
zašto

Dijete
tvoj dio lica
tvoj mali osmijeh u meni uvijek
sve se sada lomi
ono što sada mogu za tebe
još je daleko

Odrasti
budi moje dijete uvijek
ljubav postoji znaj
ja sam sa tobom
jer mislim da molitva vrijedi

Ako se ikada budemo rastali
opet bit ću ti tata
ti si samo dijete
teško je to biti
kada nađem ljepšu riječ
reći ću ti je sam

Oprosti i rasti.

Laslovo, 18.11.1991.

Autor stihova : Ladislav Kočiš – Koco,
Ratni zapovjednik obrane sela Laslova

Kocsis László - Ladislav Kočiš

http://eduardorozsaflores.blogspot.com/

Segítsünk Szentlászlón, Isten is megsegit!

.

.

Kedves Barátaink!
Október 20-án a mellékelt levelet juttattam el minden címzetthez.
Remélem Mindenkihez eljutott.

A napokban kaptam, Kettős Attila Tiszteletes Úr levelét, melyben közli a Szentlászlói (Laslovo) - Horvátország, Református Gyülekezet számlaszámát.
Kérek Mindenkit, lehetősége szerint támogassa szándékunkat, segítsen a közös imádság és gyűjtés megvalósításában.
Mellékelem a Tiszteletes Úr által küldött számlaszámot, amelyre az összegyűjtött adományokat el lehet juttatni.

REFORMATORSKA-REFORMATSKA CRKVENA OPŕ106INA LASLOVO ERSTE&STEIRMÄRKISCHE BANK d.d. Jadranski trg, 3a 51000 Rijeka ESBCHR22 HR 4224020061100486679

PLAKÁT PDF
PLAKÁT DOC

Szentlászló - Laslovo

temploma

A templombelső még felújításra vár.

2008. november 23-án

gyűjtsünk a templombelső felújítására

és

imádkozzunk azokért,

akik 1991-ben, életüket áldozták

a horvátországi Szentlászló védelmében folyt harcok során.

Imádkozzunk együtt

. Mert a haza nem eladó

Kedves Barátaink!

Mintegy negyed éve, hogy Horvátországban voltunk, Szentlászlón a XIII. találkozón.

A program során részletesen megismerhettük annak a hősi helytállásnak, a horvát és magyar közös honvédelemnek a történetét, amit Szentlászló lakói és segítőik folytattak. 1991 őszén ez időben folyt az a bátor küzdelem, melynek során horvátok és magyarok együtt védték szülőföldjüket.

Fontosnak tartjuk, hogy a Szent László királyunk nevét viselő településeken megemlékezzünk Szentlászló hős védőiről és imádkozzunk azokért, akik életüket áldozták a harcok során.

Szeretnénk, ha 2008. november 23-án vasárnap, a Szentlászló nevű településeken folyó szentmiséken a Szentlászló védelme során életüket vesztett áldozatokért imádkoznánk.

Pusztaszentlászlón a déli 12 órai szentmisét a katolikus templomban e szándékkal tartjuk, és így tesznek evangélikus testvéreink is a 10 órai istentiszteleten.

További szándékunk, hogy a november 23-i szentmise perselypénzét felajánljuk Szentlászló református temploma belsejének felújítására.

Közvetlenül az egyes települések vallási vezetőihez nem tudunk eljutni, ezért azokhoz fordulunk, akiknek a címét ismerjük.

Felhívásunkat közzé tesszük a http://www.szentlaszlo.eu/ honlapon is.

Kérünk mindenkit, hogy segítsen annak megszervezésében, hogy minden Szentlászló nevű településen fenti szándékok szerint történjenek az istentiszteletek.

Baráti üdvözlettel:

Bedőné Fatér Tímea

Bedő Ferenc

Rozsa-Flores Eduardo
.

Kepes András műsora

.
Eduardo a M1 Különös történetek című sorozatában

Az epizód ismertetése: Eduardo Rózsa Flores - az újságíró, aki katonának állt.
Bolíviában született magyar apától és spanyol anyától. A BBC spanyol nyelvű tudósítójaként érkezett a délszláv háborúba, aztán egy nap úgy döntött, első külföldi önkéntesként beáll harcolni a horvát oldalra. Kepes András először még a harcok alatt, aztán '97-ben járt a háború sújtotta övezetben Eduardóval, most arra voltunk kíváncsiak, létezik-e béke egy háború után...
Rózsa-Flores Eduardo Kepes András műsorában
Katt a linkre!

Itt a letölthető verzió is:
http://www.jobbik.net/edu/m1_2008-10-15_201207_1Mbps_Stream.wmv .

Szentlászló találkozó emléke

.
Kedves Barátaink!

Naponta eszembe juttok, van úgy, hogy többször is.
Az egymás közti beszélgetések során megemlegettük, hogy „egy hete még ott voltunk”, aztán az elmúlt vasárnapon, hogy „két hete éppen ilyenkor búcsúzkodtunk”.
A napokban azon tűnődtem, hogy miért is van ez így, hiszen a legkellemesebb élmények is előbb utóbb emlékké halványulnak, aztán néha ritkán előjönnek.
Szentlászló azonban számomra más lesz, és egyre azt keresem, hogy miért.

Az, hogy ott lehettünk Nálatok az egy élmény volt. Elmehettünk a mi vidékünkről más vidékre, azt láthattuk, megismerhettük, találkozhattunk másokkal.

A baráti találkozók, mint a Szentlászló találkozók, mindig többek, mint az egyszerű élmény. Itt a barátainkkal találkozunk, akik mindig mindent megtesznek, hogy a vendégek jól érezzék magukat, hogy szép élménnyel távozzanak. Mindig vigyenek magukkal olyan dolgokat, ami később szép emlékké tud alakulni, amire évek múlva jó visszaemlékezni. Így volt ez eddig is minden Szentlászló találkozón.
Horvátországban Szentlászlón mindent megkaptunk, hogy szép emlékeink maradjanak. A szerető fogadtatás, a gondos, figyelmes vendéglátás, a mindenre kiterjedő hihetetlenül precíz szervezés mögött ott volt az a nag-nagy vendégszeretet, ami mindennek a mozgatója volt, és ami Rátok jellemző. A vendégszeretetetek valóban szívből jött, hiszen mint vendéglátók is mindig tudtatok természetesen vidámak lenni és felszabadultan mulatni.

Horvátországban azonban ennél is több történt. A szép élmények mellett úgy gondolom bensőnket megváltoztató érzésekkel lettünk többek. A több száz társam nevében talán nem beszélhetek, de rajtam kívül biztosan volt még néhány „szentlászlói”, akinek hasonló érzete van.
Tudom, hogy egy közel ötven éves embernek nehéz már olyan impressziót nyújtani, ami valamennyire megváltoztatja a világnézetét, Szentlászlón azonban mindez megtörtént.
Már Kovács Zoltán és felesége kedves fogadtatása során, amikor előkerültek a fotók a szenvedés idejéről, akkor kezdtem magamban csendesen pironkodni amiatt, hogy milyen keveset tudok én mindarról, ami Horvátországban a háború idején történt.
A templom melletti hősi emlékműnél, amikor Kocsis Laci beszélt a hősi harcokról, éreztem, hogy nagyon fontos dolgokról fogunk még hallani, és hogy Nektek a vendéglátóinknak is nagyon fontos, hogy ezt elmondjátok nekünk.
Eduardo a magyar zászló alatti harcokról, a horvátok és a magyarok, horvát és magyar zászló alatti közös küzdelméről beszélt. Akkor ott úgy gondoltam, hogy ez annyira fontos, hogy nem csak nekünk, az ottani vendégeknek, hanem minél több honfitársunknak is tudnia kell róla.
Kelemen Dávid által vetített film után már többen is jelezték, hogy mindezt az otthoniaknak is látniuk kell.

A két nap során sok ismeretet szereztünk. Jó tanár módjára, mindenről annyit mondatok, amennyit akkor kellett. Az emlékcsomagba is kaptunk megismerni, átélni valót. Dávid könyvét, amit - elolvasás után már másoknak is átadtunk - és a kazettát, amit többször hallgattunk végig. Eduardo írásait azóta olvasom, a Chico című filmjét is ismerem.
Jóval többet tudok, mint azelőtt, de nem csak a tudásom változott.

A legkorszerűbb elmélet szerint akkor a legeredményesebb a tanulás, ha a folyamat végén a tanuló nem csak ismereteiben, tudásában gyarapszik, hanem a befogadottak hatására a tanuló egyén maga is változik. Ezt hívják a pedagógiában konceptuális váltásnak, aminek eredményeként az újabb információt már egy megváltozott egyéniség fogadja be, éli át.

Ha a szép élmény, meghatározó élmény kifejezéseket vizsgáljuk, tudjuk, hogy nekünk ott Horvátországban mindkettőben volt részünk és kicsit másként látjuk a világot.

Köszönet Nektek mindezért és a határtalan vendégszeretetért.

Isten megáldjon Benneteket!

bedof, 2008. július 29.

Forrás: http://www.szentlaszlo.eu/hirek/2008/07/29/szentlaszlo-talalkozo-emleke

Képek a XIII. találkozóról és Szentlászlóról

Frissítés a Kárpát-medencei Szentlászló nevű települések közös honlapján

Szentlászló madártávlatból

.
Kattintson a képekre nagyításért!





Köszönet a képekért Ilcsik Dávidnak és a Google Earth-nak

Memento

.
.

A háborúban végig együtt lobogott a két nemzet zászlaja

Háborús csendélet
(aknák és rakétamaradványok)

A szerb tv híradása Szentlászló elestéről

.

No Comment!

A névadó Árpád-házi Szent László királyunk

Ez egy történelmi tárgyú lap a hivatkozásokat áírányítja a wikipedia.hu-ra.

I. Szent László - 1077-1095

I.Szent László király
Magyarország királya
Szent László szobra a Nemzeti Történeti Emlékparkban
Uralkodott	1077-1095
Megkoronázták	Vitatott. 1077. áprilisában – májusában Székesfehérvárott (alsó korona; VII. (Dukasz) Mihály bizánci koronájával), majd 1081-ben (a Salamontól visszakapott felső, pápai koronával).
Született	1048 előtt
	?
Elhunyt	1095. július 29.
	A cseh határon halt meg.
Nyughelye	Előbb Somogyvár, Szent Egyed-kolostor, majd 1106-ban Várad
Elődje	I. Géza
Utóda	Könyves Kálmán
Felesége	Adelheid, Rheinfeldi Rudolf sváb herceg, német-római ellenkirály lánya
Gyermekei	*Piroska (Szent Irén) – II. Komnénosz János bizánci császár felesége; Ismeretlen nevű lány; Ismeretlen nevű lány – Jaroszláv orosz herceg felesége
Dinasztia	Árpád-ház
Apja	I. Béla
Anyja	Richeza lengyel hercegnő

I. (Szent) László (Lengyelország, 1048 (előtt) – valahol a cseh határvidéken, 1095. július 19.) Árpád-házi magyar király.

Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő, egy gyermeke született: Piroska (Priske), későbbi bizánci császárné.

Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni kűzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, a mogyoródi csata után, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót herceggé nevezte ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá.

Feltételezések szerint kétszer is megkoronázták: először a görög koronával, majd 1081-ben, mikor Salamontól visszakerültek a magyar koronázási jelvények. Azonban legendák szerint elképzelhető, hogy meg sem koronáztatta magát, mivel „égi koronára vágyott”.

Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

• 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított a régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt.

Tartalomjegyzék 1 Kronológia 2 Emlékeze 2.1 Szobrok 2.2 Legendák, mondák 2.3 A védőszent 3 Külső hivatkozások

Kronológia

• 1048 – Hazatér Lengyelországból.
• 1077 – Trónra kerül, kibocsátja III. törvénykönyvének első részét.
• 1081 – Salamon lemond jogairól, visszaadja a koronázási jelvényeket.
• 1082 – Elfogatja, és bezáratja Salamont.
• 1083 – Az első magyarországi szentek avatása, ennek kapcsán szabadon bocsátja Salamont.
• 1085 – Visszaveri az országra támadó kunokat. Ezzel kapcsolatos a Szent László-legenda.
• 1091 – Bevonul Horvátországba, és Álmos herceget teszi meg horvát királlyá. Az országba betörő kunokat Temesnél és Orsovánál megveri.

- Megalapítja a somogyvári apátságot.

• 1092 – Kibocsátja I. törvénykönyvét, amely a Szabolcsi zsinat határozatainak gyűjteménye.
• 1093 – Lengyelországi hadjárat Ulászló Hermann fejedelem támogatására.
• 1094 – Hazahívja, és utódjául jelöli Könyves Kálmánt. Megalapítja a zágrábi püspökséget.
• 1095 – Hadjáratot vezet a cseh király ellen. Ennek során megbetegszik és meghal.

Szent László székesfehérvári szobra

A Szent László által alapított somogyvári Szent Egyed apátság és templom feltárása

Emlékeze

Szobrok

• Két szobor is őrzi Szent László király emlékét Nagyváradon: az egyik a római katolikus székesegyház bejárata előtt áll, Szent LÁSZLÓ teljesalakú érc szobra (Tóth István budapesti szobrász alkotása), a másik a Herma-mellszobor, amit a székesegyházban őriznek, a koponyaereklyével együtt(Link Fülöp bp. ötvösművész alkotása). Mindkét művet 1892-készítették.
• Szent László Hermát őriznek még a győri bazilikában is.

• Nagyváradon 1892-ben dr. Schlauh Lőrinc - akkori váradi bíboros - Link Fülöpöt, budapesti ötvösművészt kéri meg, hogy készítessen el egy csodás mellszobrot, hermát Szent László Királyról. A herma el is készül, a mai napig a váradi római katolikus székesegyházban őrzik, de a hermában őrzik azt a kis ereklyetartót is, amely tartalmazza László király koponyacsontjának egy darabját.

• Nagyváradon minden évben nagy ünnepséget, körmenetet tartanak a Hermával, melyre mindig sok zarándok, turista érkezik, megemlékezvén I. Szent László királyról. Az ünnep mindig a Húsvét utáni ötödik vasárnap van a székesegyházban.
• Berettyószéplakon a római katolikus templomban található egy Szent László szobor, amely feltehetőleg Szenessy László műve, és a XX. század első felében készült.

Legendák, mondák

1. A szent király nem csak életében, hanem más mondák szerint halála után is segítette szeretett népét. László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek elkeseredett vezére a néhai lovagkirályhoz fordult segítségért; és a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg. A fejét aranykorona ékesítette, a kezében bárdot tartott, így vágtatott a tatárokkal szembe.

2.Ének Szent László kerályról-részlet

Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!

Magyarországnak édes oltalma,

szent kerályok közt drágalátus gyöngy,

csillagok között fényességes csillag.

Szentháromságnak vagy te szolgája,

Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,

Te szent léleknek tiszta edénye,

Szíz Máriának választott vitéze.

3. A szent kiály életét számos legenda örökítette meg. Ez a legendakör az egyetlen, ami magyar eredetűként templomainkban a mai napig fennmaradt szerte a középkori Magyarország területén. A legfrissebben feltárt erdélyi, homoródkarácsonyfalvi freskóképek páratlan épségben és csodaszép szinekkel vészelték át az elmúlt több mint ötszáz esztendőt. Megtekinthető a http://www.homorodkaracsonyfalva.eu/ honlapon, valamint frekókról készített Magyar Televizió Múlt-kor c. adása itt: http://www.youtube.com/watch?v=mwH6F3TZmgk

A védőszent

A Baranya megyében található község - templomának védőszentje után a Szentlászló nevet viseli. Szekszárdon Szent László-napi búcsúk hagyományát teremtették meg a város védőszentjének tiszteletére.

A magyarországi Szentlászló nevű települések létrehozták a Szentlászló Szövetséget.

2002. június 8-án Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozójára került sor a közép-zalai Zalaszentlászlón, tíz község – köztük erdélyiek és horvátországiak vett részvételével.

A Kárpát-medencében több olyan település található,amelynek a neve Szentlászló emlékezét őrzi:

• Pusztaszentlászló és Zalaszentlászló Zala megyében,
• Bakonyszentlászló Veszprém megyében,
• Pilisszentlászló és Vácszentlászló Pest megyében,
• Mátraszentlászló Heves megyében,
• Bükkszentlászló Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,
• Jászszentlászló Jász-Nagykun-Szolnok megyében,
• Szentlászló Baranya megyében,
• Szentlászló (Laslovo) Horvátországban,
• Tordaszentlászló Erdélyben, Kolozs megyében
• Szentlászló Szlovéniában.

A Kárpát-medencében összesen 48 település őrzi nevében vagy templomát díszítő freskójával, szobrával, oltárképével Szent László emlékét, mint például Abrudbánya, Verespatak, Zalatna, Magyarigen, Gyulafehérvár, Bögöz, Agyagfalva, Székelyderzs, Sajószentkirály. 2000-ben a Magyarok Székelyföldi Társasága kezdeményezte a Lármafa-találkozók megszervezését az említett emlékhelyeken, mellyel a szórványban élő magyarok helyzetére kívánják felhívni a közvélemény figyelmét. Eredetileg a hegytetőkre emelt lármafákkal a tatárbetörések idején a székelyek jelezték a veszélyt egymásnak.

Tordaszentlászló környékén nagy mennyiségben található a szentlászlópénz, ami ami nem más, mint megkövesedett nummulites kagylók. A legenda szerint Szent László imája következtében kővé változott aranypénzek.

Külső hivatkozások

• Szent László törvényei
• Szent László szobrok
• Szent László „csodás” tettei krónikáinkban
• Szent László szobor Szekszárdon
• Ének Szent László királyról
• Szent László hermája
• Szent László legendája
• katolikus.hu
• Uralkodása
• JEGYZETEK SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY MITIKUS ALAKJÁRÓL
• Szent László-ábrázolások
• Szent Lászlóval kapcsolatos irodalomjegyzék
• Szent László korának magyar értelmisége
• Horvátországi Szentlászló
• Szent László és Erdély
• Lármafa-találkozók a Szent László emlékhelyeken

• Szent László legendáiról

Szentlászló régi honlapja

.
Szentlászló honlapja

A honlapon, többék között a következő anyagok olvashatók:

Általános ismertető
A múlt idők emlékei
Szelvények a háborús eseményekből: A háború könnyes szemei
Menekültsors
Az újjáépítés helyzete
Szentlászló Szövetség
Szentlászló Szövetség : Beszéd a Szövetség 1997. májusi ülésén
Versek,írások