Szentlászló - Laslovo: július 2008

2008. július 17., csütörtök

Képek a XIII. találkozóról és Szentlászlóról

Frissítés a Kárpát-medencei Szentlászló nevű települések közös honlapján

2008. július 16., szerda

Szentlászló madártávlatból

.
Kattintson a képekre nagyításért!

Köszönet a képekért Ilcsik Dávidnak és a Google Earth-nak

Memento

A háborúban végig együtt lobogott a két nemzet zászlaja

Háborús csendélet
(aknák és rakétamaradványok)

A szerb tv híradása Szentlászló elestéről

No Comment!

A névadó Árpád-házi Szent László királyunk

Ez egy történelmi tárgyú lap a hivatkozásokat áírányítja a wikipedia.hu-ra.

I. Szent László - 1077-1095

I.Szent László király
*Magyarország királya*

Szent László szobra a Nemzeti Történeti Emlékparkban
Uralkodott	1077-1095
Megkoronázták	Vitatott. 1077. áprilisában – májusában Székesfehérvárott (alsó korona; VII. (Dukasz) Mihály bizánci koronájával), majd 1081-ben (a Salamontól visszakapott felső, pápai koronával).
Született	1048 előtt
	?
Elhunyt	1095. július 29.
	A cseh határon halt meg.
Nyughelye	Előbb Somogyvár, Szent Egyed-kolostor, majd 1106-ban Várad
Elődje	I. Géza
Utóda	Könyves Kálmán
Felesége	Adelheid, Rheinfeldi Rudolf sváb herceg, német-római ellenkirály lánya
Gyermekei	*Piroska (Szent Irén) – II. Komnénosz János bizánci császár felesége; Ismeretlen nevű lány; Ismeretlen nevű lány – Jaroszláv orosz herceg felesége
Dinasztia	Árpád-ház
Apja	I. Béla
Anyja	Richeza lengyel hercegnő

I. (Szent) László (Lengyelország, 1048 (előtt) – valahol a cseh határvidéken, 1095. július 19.) Árpád-házi magyar király.

Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő, egy gyermeke született: Piroska (Priske), későbbi bizánci császárné.

Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni kűzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, a mogyoródi csata után, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót herceggé nevezte ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá.

Feltételezések szerint kétszer is megkoronázták: először a görög koronával, majd 1081-ben, mikor Salamontól visszakerültek a magyar koronázási jelvények. Azonban legendák szerint elképzelhető, hogy meg sem koronáztatta magát, mivel „égi koronára vágyott”.

Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított a régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt.

Tartalomjegyzék

Kronológia

1048 – Hazatér Lengyelországból.
1077 – Trónra kerül, kibocsátja III. törvénykönyvének első részét.
1081 – Salamon lemond jogairól, visszaadja a koronázási jelvényeket.
1082 – Elfogatja, és bezáratja Salamont.
1083 – Az első magyarországi szentek avatása, ennek kapcsán szabadon bocsátja Salamont.
1085 – Visszaveri az országra támadó kunokat. Ezzel kapcsolatos a Szent László-legenda.
1091 – Bevonul Horvátországba, és Álmos herceget teszi meg horvát királlyá. Az országba betörő kunokat Temesnél és Orsovánál megveri.

- Megalapítja a somogyvári apátságot.

1092 – Kibocsátja I. törvénykönyvét, amely a Szabolcsi zsinat határozatainak gyűjteménye.
1093 – Lengyelországi hadjárat Ulászló Hermann fejedelem támogatására.
1094 – Hazahívja, és utódjául jelöli Könyves Kálmánt. Megalapítja a zágrábi püspökséget.
1095 – Hadjáratot vezet a cseh király ellen. Ennek során megbetegszik és meghal.

Szent László székesfehérvári szobra

A Szent László által alapított somogyvári Szent Egyed apátság és templom feltárása

Emlékeze

Szobrok

Két szobor is őrzi Szent László király emlékét Nagyváradon: az egyik a római katolikus székesegyház bejárata előtt áll, Szent LÁSZLÓ teljesalakú érc szobra (Tóth István budapesti szobrász alkotása), a másik a Herma-mellszobor, amit a székesegyházban őriznek, a koponyaereklyével együtt(Link Fülöp bp. ötvösművész alkotása). Mindkét művet 1892-készítették.
Szent László Hermát őriznek még a győri bazilikában is.

Nagyváradon 1892-ben dr. Schlauh Lőrinc - akkori váradi bíboros - Link Fülöpöt, budapesti ötvösművészt kéri meg, hogy készítessen el egy csodás mellszobrot, hermát Szent László Királyról. A herma el is készül, a mai napig a váradi római katolikus székesegyházban őrzik, de a hermában őrzik azt a kis ereklyetartót is, amely tartalmazza László király koponyacsontjának egy darabját.

Nagyváradon minden évben nagy ünnepséget, körmenetet tartanak a Hermával, melyre mindig sok zarándok, turista érkezik, megemlékezvén I. Szent László királyról. Az ünnep mindig a Húsvét utáni ötödik vasárnap van a székesegyházban.
Berettyószéplakon a római katolikus templomban található egy Szent László szobor, amely feltehetőleg Szenessy László műve, és a XX. század első felében készült.

Legendák, mondák

1. A szent király nem csak életében, hanem más mondák szerint halála után is segítette szeretett népét. László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek elkeseredett vezére a néhai lovagkirályhoz fordult segítségért; és a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg. A fejét aranykorona ékesítette, a kezében bárdot tartott, így vágtatott a tatárokkal szembe.

2.Ének Szent László kerályról-részlet

Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!

Magyarországnak édes oltalma,

szent kerályok közt drágalátus gyöngy,

csillagok között fényességes csillag.

Szentháromságnak vagy te szolgája,

Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,

Te szent léleknek tiszta edénye,

Szíz Máriának választott vitéze.

3. A szent kiály életét számos legenda örökítette meg. Ez a legendakör az egyetlen, ami magyar eredetűként templomainkban a mai napig fennmaradt szerte a középkori Magyarország területén. A legfrissebben feltárt erdélyi, homoródkarácsonyfalvi freskóképek páratlan épségben és csodaszép szinekkel vészelték át az elmúlt több mint ötszáz esztendőt. Megtekinthető a http://www.homorodkaracsonyfalva.eu/ honlapon, valamint frekókról készített Magyar Televizió Múlt-kor c. adása itt: http://www.youtube.com/watch?v=mwH6F3TZmgk

A védőszent

A Baranya megyében található község - templomának védőszentje után a Szentlászló nevet viseli. Szekszárdon Szent László-napi búcsúk hagyományát teremtették meg a város védőszentjének tiszteletére.

A magyarországi Szentlászló nevű települések létrehozták a Szentlászló Szövetséget.

2002. június 8-án Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozójára került sor a közép-zalai Zalaszentlászlón, tíz község – köztük erdélyiek és horvátországiak vett részvételével.

A Kárpát-medencében több olyan település található,amelynek a neve Szentlászló emlékezét őrzi:

Pusztaszentlászló és Zalaszentlászló Zala megyében,
Bakonyszentlászló Veszprém megyében,
Pilisszentlászló és Vácszentlászló Pest megyében,
Mátraszentlászló Heves megyében,
Bükkszentlászló Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,
Jászszentlászló Jász-Nagykun-Szolnok megyében,
Szentlászló Baranya megyében,
Szentlászló (Laslovo) Horvátországban,
Tordaszentlászló Erdélyben, Kolozs megyében
Szentlászló Szlovéniában.

A Kárpát-medencében összesen 48 település őrzi nevében vagy templomát díszítő freskójával, szobrával, oltárképével Szent László emlékét, mint például Abrudbánya, Verespatak, Zalatna, Magyarigen, Gyulafehérvár, Bögöz, Agyagfalva, Székelyderzs, Sajószentkirály. 2000-ben a Magyarok Székelyföldi Társasága kezdeményezte a Lármafa-találkozók megszervezését az említett emlékhelyeken, mellyel a szórványban élő magyarok helyzetére kívánják felhívni a közvélemény figyelmét. Eredetileg a hegytetőkre emelt lármafákkal a tatárbetörések idején a székelyek jelezték a veszélyt egymásnak.

Tordaszentlászló környékén nagy mennyiségben található a szentlászlópénz, ami ami nem más, mint megkövesedett nummulites kagylók. A legenda szerint Szent László imája következtében kővé változott aranypénzek.

Külső hivatkozások

Szent László legendáiról

Szentlászló régi honlapja

.
Szentlászló honlapja

A honlapon, többék között a következő anyagok olvashatók:

Általános ismertető
A múlt idők emlékei
Szelvények a háborús eseményekből: A háború könnyes szemei
Menekültsors
Az újjáépítés helyzete
Szentlászló Szövetség
Szentlászló Szövetség : Beszéd a Szövetség 1997. májusi ülésén
Versek,írások

Szentlászlón leng a magyar zászló is

EZERÉVES MAGYAR FALU FELTÁMADÁSA

Ambrus Attila

Kicsi ez a világ! Amikor a szentlászlói Bálint Dezső nagyapja, maga is Bálint Dezső kitántorgott a Székelyföldről, akkor írta le a bolygó székely lélekrajzát Hegedüs Lóránt a Gyulai Pál szerkesztette Budapesti Szemlében.: "A székely természetébe történeti és öröklési körülmények nyomása alatt több mozgékonyság és nyugtalanság jutott, mint Erdély többi fajainak(…) szereti megjárni magát, s nagy szenvedelme van a munkaváltoztatáshoz, kivált ha az nincs az ô határában."

A harmadik ember, akivel szót váltunk Szentlászlón, ifjú Kovács Zoltán udvarán, szintén erdélyi. Néhány perce még lapátolta a kavicsot, a malterkeverőbe. Míg a gép nyögdécselve forgott, megtörülte verejtékező homlokát. (Aznap az árnyékban 35 Celsius fokot mértek: (95°F).

– Honnan jöttek? – kérdem, mint aki örül, hogy földijére talált.

– Erdélyből – mondja foghegyről s elfordul bizalmatlan az idegennel, mintha a budapesti Szénatéren lenne, s folyton azt lesné, nehogy jöjjön a rendőr, mert a kitoloncolás kellemetlen lenne, egy ideig beeresztést sem nyerne az anyaországba, ahol feketemunkán eltengődhet, hogy családja boldoguljon idehaza Erdélyben.

A munkáltató, ifjú Kovács Zoltán, a falu egyik legmódosabb embere volt. A jövedelmező vállalkozást apja, idős Kovács Zoltán kezdte, aki egy időben 150 bikaborjút is hizlalt a családi háznak udvarán megépített istállóban. Az élő állatot olasz meg görög kereskedőknek adta el. Aztán jött a háború. A testvérháború, szerb-horvát háború. 1991. június 26án a szomszéd falvak szerb csetnikjei Szentlászló határában megtámadták a horvát katonaságot. A szentlászlóiak Horvátország és a demokrácia mellé álltak. A magyarok döntése meglepte a szerbeket. Belgrád ugyanis váltig hitte, hogy megbízhat az általa elrendelt népszámlálási adatokban. 1961ben Horvátországban 42 ezer magyar élt, s akkor a horvát tagország 15 ezer magyar lakosa vallotta magát jugoszláv "nemzetiségűnek". 1981-re már csak 25 ezer maradt Dél-Baranyában, viszont Horvátországban 379 ezer jugoszláv "termett". Sokan közülük magyar származásúak. S ezek a "jugoszláv magyarok" hirtelen a szabadság mellett és az agresszió ellen döntöttek.

152 napig húzódott Szentlászló határában a frontvonal. Miután Vukovár elesett, a szentlászlóiak állták útját a csetnikek támogatására küldött jugoszláv néphadseregnek. 4 napig védték a falut. Közben 15 000 akna hullott , az idősek és gyermekek elmenekültek. Csak férfiak maradtak, amíg maradhattak. Aztán ők is visszavonultak.

Maradtak a csetnikek, akik megkezdték a falu módszeres lerombolását. A házakat felgyújtották, a villanyvezetékeket kiszedték a falból, a kutakba szemetet hordtak. A falu 11 utcájában, 7 kilométert kitevő utcasoron a 416 házból csupán hármat hagytak épen, amelyben szerbek laktak. Ahol a ház gazdáját otthon találták – többnyire idős emberek voltak, akik nem kívántak elmenekülni –, valószínű, kivégezték őket. A tizenegy eltűnt szentlászlóiról ma sincs semmi hír, egyikük holttestét megtalálták az egyik kertben elkaparva.

Leginkább a gazdasági épületeket tették tönkre. A háború előtt a lakosság 80 %.a foglalkozott földműveléssel és állattenyésztéssel. Háztartásaikat korszerűen rendezték be, modern mezőgazdasági felszereléssel gazdálkodtak. A faluban 85 traktor volt megfelelő felszereléssel és utánfutóval, 4 aratócséplőgép, 12 kukoricaszedő, 4 teherautó, 109 személygépkocsi. A meneküléskor mindent elhagytak. Mire visszatértek, már csak a roncsokat találták. Az istállókat lebontották, az építőanyagot autókkal hordták el, hogy lehetőleg azokat soha senki újra ne építse.

Ifjú Kovács Zoltán portáján most háromszéki mesterek építik az istállót. Mert az élet nem hagyja magát, miként Kovács Zoltán sem, aki a menekülés éveiben munkát vállalt Eszéken, s a pénzből most felhúzza lerombolt gazdasági épületeit. A jövőt nem tudja máshol elképzelni, mint Szentlászlón. Ezért kissé türelmetlen is.

– Elégedett háromszéki munkásaival? – kérdem.

– Nagyjából. De nincsenek hozzászokva a meleghez, lassan haladnak.

Az ebédnél együtt kanalazunk az ízletes borjúhúsból készült levesből az építőkkel. Egy pohár vizet kérek, A ház asszonya mondja, hogy a vizet a szomszédos Kórügy faluból hozták, ihatom bátran, nem szennyezett, állattetemmel – s ki tudja, talán embertetemmel is – fertőzött szentlászlói kútból merítették. Az ebéd végén előkerül az ásványvíz is. Kortyolunk belőle. Mondom az építőknek: ugye, jobb a bodoki?

– Az borvíz! – mondja Ferenc József sóhajtva, szemmel láthatóan megnyertem magamnak kérdésemmel.

Ezek után már bizalmasan suttogunk is. Most őket kérdem, meg vannak-e elégedve munkáltatójukkal?

– Hát az ma este elválik, amikor fizetésre kerül a sor. Az építők egyikét, a bodoki Bagoly Ferencet Kovács Zoltán a lerombolt templom renoválásakor ismerte meg. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) a történelmi egyházakkal közösen vállalta, hogy újraépíti a szentlászlói református templomot. Zetelaki mesterek gimesi fából ácsolták a szarvazatot s ott dolgoztak háromszékiek is . Innen a barátság.

Kralj Zvonko, a falu polgármestere is erdélyi magyar barátaitól beszél.

– Ott voltam a falu védői közt. november 21-én adtuk fel állásainkat, amikor világossá vált, hogy nem tudjuk többé tartani magunkat. Mielőtt visszavonultunk volna, egy utolsó pillantást vetettem a templomra. Már romokban hevert. Aztán hét évig nem jöhettünk haza Szentlászlóra, noha a békét megkötötték. De az ENSZ békefenntartó erő orosz katonái inkább arra vigyáztak, hogy a magyarok ne költözzenek haza Lászlóra, mintsem arra, hogy a csetnikek ne garázdálkodjanak a faluban. Szentlászló a békeidőben jobban elpusztult, mint a háború 152 napja alatt.

Kralj Zvonko az elsők között volt, aki hazalátogatott szülőfalujába. Lopakodva, életélt kockáztatva, egy orosz katona jóindulatában bízva.

– ENSZ katonának öltözve, tankon érkeztem meg Szentlászlóra '96-ban. Ezer márkát ajánlottam az orosznak, végül a fiú csak egy csomag cigarettát kért. Fényképeket készítettem a faluról s megálltam a templom előtt. Azt mondtam akkor magamban, ha ez a templom ismét felépül, lesz élet Szentlászlón.

És a templom épül, erdélyiek dolgoztak itt, s hamarosan oroszhegyiek jönnek folytatni a zetelakiak munkáját. A házak is lassan elkészülnek. A horvát állam pénzén horvát építkezési cég építi ingyen a falubelieknek.

– Ilyet még nem hallottam, hogy egy állam így segítse a szerencsétlen embert.

A zaláni Fűzi Árpád is bólogat. (Ő nem tudom, mire gondol, én az idei áradások erdélyi kárvallottjaira, akik néhány konzervet s egy pokrócot kaptak súlyos veszteségeik kárpótlásául.)

– Hamarosan átadják az első 70 házat, aztán még százat. Ha meg mind a 461 szentlászlói család haza akar térni, ki Ausztráliából, Németországból, ki csak innen Eszékről, valamennyinek otthont biztosít a horvát kormány – mondja Kralj Zvonko polgármester.

Minden családnak 35 négyzetméter alaplakfelület jár, plusz annyiszor 10 négyzet méter, amennyi a családtagok száma. Kollégám mondja, hogy az nem sok. Gyorsan utána számolok, öttagú családomnak ez 85 négyzetméter lenne. Sokan irigyelnek otthon, hogy háromszobás lakásban élek, 56 négyzetméternyi felületen. Aki módosabb a szentlászlóiak közül , az nagyobb házat is rendelhet az építő cégtől, s csak a különbözetet kell fizetnie. Vannak nem is kevesen, akik akár 10 ezer márkát érő kunát is tudnak fizetni.

A házépítésnél segédkezni nem kell. A falusiak azonban nem ülnek tétlenül, az iskola renoválásán szorgoskodnak. Dezső Józsefnek tíz unokája van, szeretné ha már az ősszel mind hazajönnének. Ennek feltétele, hogy legyen ismét iskolájuk. ami eddig magyar-szerb tannyelvű volt, de a legtöbben csak szerbül tanultak – mondja Ferenc László járási polgármester. Ô is szerbül tanult.

Kralj Zvonko apja horvát, anyja magyar, s felesége is az.

– Az csak természetes, hogy aki 401 éve él magyarok között , az jól megtanuljon magyarul, nemde? – kacsint rám.

Számunkra, erdélyi magyar újságírók számára az egyáltalán nem természetes, hogy az épülô házak némelyikén horvát és magyar zászló leng. Van, amelyiken csak magyar.

– Lobogna itt több is, de az embereknek egyébre kell a pénz, nem zászlóra – magyarázza Kovács Zoltán, hogy megvilágítsa a helyzetet.

Azon már Kralj Zvonko csodálkozik, hogy nálunk felé a magyar zászló kitűzése feszültséget kelt.

– Együtt harcoltunk, együtt szenvedtünk, most együtt építünk, élünk, miért zavarna engem, hogy itt valaki magyarnak tartja magát, s ezt ki is meri fejezni. Szeretném látni azt a horvátot, aki azt kérdezné tőle, hogy mit keres a magyarok zászlaja a szentlászlói templom tornyán? Együtt védtük, így a miénk: horvátoké és magyaroké egyformán.

Kralj Zvonko köszöni a világ magyarjainak támogatását. Tudja, hogy van, akinek csak az erkölcsi támogatásra telik, de arra is szükségük van.

– Találkoztam az erdélyi Marosszentlászló polgármesterével – meséli a háborúban lerombolt falu polgármestere. – Kollégám elmondta, milyen siralmas a gazdasági helyzet ott, hogy segítenének, de nem tudnak. Nagyon megsajnáltam. De jólesett, hogy lélekben velünk vannak mindannyian.

Ezt hangsúlyozta Patrubány Miklós, a Vet elnöke is: A horvát állam mellett több ezer magyar személyes hozzájárulása révén is sikerült feltámasztani Szentlászlót. Én hiszem, hogy az adakozási kedv továbbra is megmarad. Minden erdélyi magyar adakozhat az egyházközségénél, amelyhez tartozik. Higgyék el, nemcsak Szentlászló számára tét, hogy sikerül e felépülnie ismét, hanem minden magyar számára az. Most bizonyíthatjuk be magunknak mis, másoknak is, a világnak is, hogy ma már nem lehet a föld felszínéről egy magyar falut legyalulni, még fegyverekkel sem.

Háromszék
1998. augusztus 28.

2008. július 15., kedd

Chico - letölthető magyar ill. angol nyelvű verziója

.
Ajánlom szeretettel, Szentlászló minden barátjának a Chico című filmet.

A film magyar verziója (AVI fomátumban) itt letölthető!
Ha valakinek szükséges az angol feliratos verzió!

Chico

A kilencvenes évek bizony zavaros időszak volt itt Európában. Sokan hitték azt, hogy a kommunizmus - ha nem is örökké - még jó sokáig fog tartani. Azt is sokan gondolták, hogy itt már nem lesz többé háború. Ám az Acélfüggöny leomlása és a jugoszláv háború mindenkit felrázott. Bár úgy tűnik, nem elég gyorsan és nem eléggé ébredtek fel az emberek. Azoknak, akik azt hitték, hogy tudják, miről mit kell gondolniuk és tudják, hogy hová tartoznak, teljesen újra kellett gondolniuk az életüket. Másoknak persze mindez csak a híradóban létezett.

Eduardo Rózsa Flores az előbbi csoporthoz tartozik. Részben vérmérséklete, nagyobb részben pedig családi háttere és személyes élettörténete révén. Eduardo édesanyja gazdag bolíviai családból származott, apja pedig zsidó származású emigráns magyar kommunista volt. Eduardo Latin-Amerikában töltötte gyerekkorát, pucssok és forradalmak egész sorát megélve. Számára Che Guevara volt az igazi hős és példakép, ám amikor családjával végül a hetvenes években Magyarországra költözött, megtapasztalhatta a létező kommunizmus igazi arcát, amelyet egyszerre talált hazugnak és unalmasnak. A katonai elhárításnál töltött rövid szolgálat után hősünk spanyol és olasz lapoknak kezdett tudósítani. Így érte meg Albániában a szovjet blokk összeomlását, majd Horvátországba ment dolgozni. Itt szembesült a háború igazi arcával, a jugoszláv propaganda és a Milosevics-kormány hazugságaival, valamint a szerb szabadcsapatok kegyetlenkedéseivel. Rövid gondolkodás után beállt az újonnan szerveződő horvát hadseregbe, hogy fegyverrel harcoljon egy olyan ügyért, amiben végre hinni tudott. Ma ez már történelem. Sőt, most már egy film is, mivel Fekete Ibolya (Bolse Vita) vászonra vitte ezt a valóban egyedülálló életutat.

A dologban az az érdekes, hogy - bár a Chico-ban keveredik a dokumentum a játékfilm elemeivel - Eduardo Rózsa Flores egyszerre játssza önmagát és mégis egy picit más karaktert. A bevezető képsorok után a rendező ugyanis néhány sorban figyelmeztet minket arra, hogy itt tulajdonképpen nem Flores életéről van szó, hanem valami másról, amit nem igazán lehet érteni. Bár a főhőst Ricardónak és nem Eduardónak hívják, aligha változtattak bármit is a történetén - mi ismerjük ezt a történetet, úgyhogy tudjuk. Felmerül a kérdés, hogy akkor minek ez az igen is meg nem is játék? Talán bizonyos jogi kérdések tették mindezt szükségessé, ki tudja? Nem ez a fontos, hanem az, hogy milyen a film. Az pedig olyan, mint Flores élete: másoknak eléggé zavaros, mégis egy erős belső logikát követ, de mindenképpen nagyon érdekes. Eleve nem árt számba venni, hogy mi is történt itt és a világban a közelmúltban, de ez csak az egyik kérdés, ami felmerül. Szembekerülünk egy rendkívül erőteljes egyéniséggel is, akinek két dologról szól az élete. Az egyik valamiféle, mindig átalakuló eszme megragadása és hovatartozásának eldöntése, a másik pedig valamiféle modern kalandorélet követése. Itt mindig történik valami: az erőszak nem egy kerülendő, végső eszköz, hanem maga az izgalom - persze ha meg is indokolható valamiféle eszmével. A film arról szól, hogy ki Eduardo Rózsa Flores, és arról, hogy mit is akar ő az élettől.
Hogy ez tetszik-e, vagy egyet tudunk-e érteni vele, az teljesen más kérdés.

CHICO
német-chilei-horvát-magyar, 2001
Írta és rendezte: Fekete Ibolya
Fényképezte: Erdély Mátyás, Antonio Farías, Jancsó Nyika
Látvány: Mladen Ozbolt
Vágó: Kornis Anna
Producer: Simó Sándor, Hans Kutnewsky, Damir Teresak, J. J. Harting
Szereplők: Eduardo Rózsa Flores, Sasa Anocic, Sergio Hernandez, Djordje Kukuljica, Richie Varga, Mladen Vulic, Bodrogi Gyula, Nyitrai Illés, Szabó Domokos, Pacskovszky József, Fésős András, Sólyom András
Gyártó: Hunnia Filmstúdió, Maxima Film (Zagreb), Roos Film S. A. (Santiago), Zweites Deutsches Fernsehen (ZDF), arte
Magyarországon forgalmazza a BudapestFilm

Korábbi anyagok, cikkek

Az alábbi linken található pár korábbi anyagom, cikkem Szentlászlóról:
http://eduardorozsaflores.blogspot.com/2008/07/szentlszl.html

Hűség c. háborús verseskötetem

Szeretettel ajánlom a blog látogatóinak figyelmébe Hűség című, három nyelven megjelent verseskötetemet. A versek vagy a Horvátországi Honvédő Háború alatt vagy közvetlenül utána keletkeztek. A versek többsége Szentlászlóról szól, illetve az ott velem együtt harcolt bajtársaimról...
A kötet magyarnyelvű része a következő linkről letőlthető
http://www.freeweb.hu/eduflores/letoltes/Huseg3Vegl.zip